Sem inde sem unde - erdélyi különvélemény

„Mivel művét nem kifejezetten képzett teológusoknak, hanem feltehetően iskolai tanítványainak a lelki épülésére szánta, érdemes a ma emberének is így olvasni ” – olvasom az I. Neolatin Konferencia (2013) egyik előadásának írott változatában, és elnevetem magam. A teljes bekezdés – amely Bíró Csilla jeles előadásának záró része –, így hangzik: Végiggondolva Rajcsányi tanításait az isteni gondviselésről, megállapíthatjuk, hogy a jezsuita lelkiségben elfogadott tanokat fejti ki – nem célja, hogy ezekhez új gondolatokkal járuljon, a hangsúly nála a közérthetőségen és a tanító jellegen van. Miként sztoikus elődje, Epiktétosz, olyan gyakorlati stratégiát kínál az olvasónak, amely a mindennapi életvezetésben felhasználható. Mivel művét nem kifejezetten képzett teológusoknak, hanem feltehetően iskolai tanítványainak a lelki épülésére szánta, érdemes a ma emberének is így olvasni. A kijelentés Rajcsányi György egyik 1707-ben megjelent művére vonatkozik, címe: Laurus Tuta a Flumine Seu Consig...