Sem inde sem unde - erdélyi különvélemény

Eckstein-Kovács Péter a közösségi médiában közölt egy bejegyzést : „ Békeklubb. Kemény Géza feltesz egy posztot, amit Czubora Klára Cecília megoszt. Engem is megemlít, két valótlan állítással, úgymint, hogy a Soros Alapítvány alkalmazottja voltam és, hogy Magyar Péter nagyváradi kiszállását szerveznèm. Én Soros Gyuri bácsi tisztelője vagyok, de sem a múltban nem voltam/vagyok alkalmazottja, sem egy fityinget nem kaptam életem során. Magyar Péterrel nem voltam/vagyok kapcsolatban. Nyilván nem szervezek neki fellépést Nagyváradon. Egy, csak egy dolog igaz a bejegyzésben, éspedig az, hogy ügyvéd vagyok. Kedves Klára, kedves Géza, kérem tüntessék el felületükről az engem érintő valótlan bejegyzésüket. Záros határidőn belül. Ha nem, úgy nem kell ügyvédet fogadjak, hogy igazamat bebízonyítsam. ” A bejegyzéshez csatolt képen pedig Czubora Klára Cecília megosztott posztjáról látható képernyőmentés. Csakhogy az ügyvéd úr téved. Téved abban, hogy Kemény Géza tette fel a p...

„Az újságírás halott, csak még nem tud róla.”  Demeter Szilárd A történet kitalált, mindennemű egyezés a valósággal csupán a véletlen műve. Bár valójában nem vesztem össze senkivel a Transtelexnél, mikor két és fél évvel ezelőtt felmondtam, a kommunikációt eléggé felfüggesztve távoztam, gyakorlatilag szó nélkül leléptem.  Tagadhatatlan, hogy e mögött voltak ilyen-olyan sérelmeim, és valószínű a konfliktuskerülő hajlamom is közrejátszott ebben.  Így most első lépésként „kibékültem” a szerkesztőséggel meg a kiadóval. A kiadóval – azaz a Telex Transtelex-el foglalkozó részlege – nem volt könnyű a dolog, hiszen ők nem is ismernek, kicsit össze is kaptunk ezen-azon, például hogy most kevesebb munkáért nagyobb fizetést követeltem a felmondásom idejéhez képest, és ha szolgálati autót nem is, de rettenetesen sok „benzinpénzt” kialkudtam. Álmomban sokkal jobb érdekérvényesítő vagyok.  A koncepciót sem értették, hogy mit is akarok, de ébren is az a meggyőződésem, hogy a Transt...

Fotó: Főcze János / Transindex  „A trójai faló valójában egy hajó volt.”  Francesco Tiboni, régész Horváth-Kovács Szilárd interjúja Horváth-Kovács Szilárddal / 2023 januárjában  - Nem az első eset, hogy az interjúalany keres meg és nem én őt, de attól még furcsa. Annál inkább, mert magaddal szeretnél beszélgetni. Miért? - Kötelességemnek tartom valamit írni Gazsiról. Azaz Tamás Gáspár Miklósról. Viszont egy ideje semmi értelmeset nem tudtam írni, félek, most sem tudok – vagy csak valami botrányosat. - De megpróbáltad legalább? - Megpróbáltam. Egy nekrológban azt kezdtem bizonygatni, hogy TGM nem is halt meg, hiszen a jelentős gondolkodók nem halnak olyan könnyen. Leginkább félreértik, félreteszik, aztán elfelejtik őket. Az volt a vezérfonal a nekrológomban, hogy TGM össze-vissza értelmezése és ezzel együtt az elfelejtése éppen most kezdődött, ebben a halálát követő nagy médiaeseményben. De ezt elvetettem, pocsék iromány kerekedett belőle. Olyan, amit Gazsinak cinkosan elk...

"Az emberfaj sárkányfog-vetemény: Nincsen remény! nincsen remény!" (V.M.) Amikor Sepsiszentgyörgy lakosságának egy része elutasította Gergely Zoltán Petőfi-szobrát, akkor számos értelmiségi, képzőművész és művészettörténész felháborodott. A keletkezett vitában az érvek között sok érdekes és érvényes volt, ám ezektől most tekintsünk el. Maradjunk annyiban, hogy az érvek mögött az a vélemény állt, hogy amit a székely városka lakói kívánatosnak tartanak, az nem más, mint egy 19. századot idéző, historizáló, heroizáló Petőfi-alkotás, aminek nem sok művészeti-esztétikai értéke van. Tulajdonképpen politikai giccs - ezt sokan ki is mondták. Érdekes, most, amikor egy barokk tucatszoborról, egy ellenreformációs politikai-egyházi propagandajelképről egy gépekkel készített másolatot állítottak ki Kolozsváron, akkor erről nincs legalább akkora közvita, botrány. Fotó: Oláh Emese Facebook oldal. Én kétlem, hogy "Kolozsvár első köztéri szobra" került vissza "eredeti helyére...

„Mivel művét nem kifejezetten képzett teológusoknak, hanem feltehetően iskolai tanítványainak a lelki épülésére szánta, érdemes a ma emberének is így olvasni ” – olvasom az I. Neolatin Konferencia (2013) egyik előadásának írott változatában, és elnevetem magam. A teljes bekezdés – amely Bíró Csilla jeles előadásának záró része –, így hangzik: Végiggondolva Rajcsányi tanításait az isteni gondviselésről, megállapíthatjuk, hogy a jezsuita lelkiségben elfogadott tanokat fejti ki – nem célja, hogy ezekhez új gondolatokkal járuljon, a hangsúly nála a közérthetőségen és a tanító jellegen van. Miként sztoikus elődje, Epiktétosz, olyan gyakorlati stratégiát kínál az olvasónak, amely a mindennapi életvezetésben felhasználható. Mivel művét nem kifejezetten képzett teológusoknak, hanem feltehetően iskolai tanítványainak a lelki épülésére szánta, érdemes a ma emberének is így olvasni. A kijelentés Rajcsányi György egyik 1707-ben megjelent művére vonatkozik, címe: Laurus Tuta a Flumine Seu Consig...